Nívós teás szaklap az öt tajvani oolong tesztjében a következő értékelési szempontokat adja meg.
1: a levelek egységes és fajtára jellemző, szépnek mondható, látható megjelenése;
2: a likőr a szín, textúra és más folyékony ismérvek összessége;
3: a türelem a próbák, azaz az élvezhető felöntések száma;
4: az aromát értitek;
5: az ízt értitek;
6: a Cha Qi (Csá Tyí / Csá Csí).
Ez a cikk a tea Qi-jéről szól, ami tulajdonképpen egy bonyolult és mégis nagyon természetes dolog, olyannyira kézenfekvő, hogy a tesztben pontértéket rendelnek hozzá. Az 1980-as Dong Ding oolonggal kapcsolatban ezt írják: „ a tea Qi-je nem volt törekvő, de elég erős hatású ahhoz, hogy percekre elhallgattasson bennünket”. Az 1970-es érlelt oolonghoz pedig a következő megjegyzést fűzik: „a tea keményebb és szárazabb volt mint az azt megelőzőek, de ezt ellensúlyozta a kirobbanó mennyiségű Cha Qi , ami mindannyiunkat több órára kiütött (értsd mennybe repített :) ).

Mivel a Qi-vel a nyugati tudomány nem kísérletezik és képleteket sem állított fel rá (sajnos), továbbá megfigyelése szorosan az emberi természethez és érzékeléshez kapcsolódik, a kifejtés során elsősorban személyes tapasztalataimra fogok hagyatkozni, viszont nyitva hagyom a cikket és megszólítok nálam avatottabb embereket (Viking, H. Simon, Miri, K. Andris, T. Gábor, G. Péter, Dénes), hogy tegyenek hozzá vagy cáfolják meg, azért hogy mindenkinek javára váljon. A fogalmakat tekintsétek továbbgondolásra érdemes kiindulópontnak, a cikk elsődleges célja pedig a Cha Qi megtapasztalása és felfogása, ezen keresztül pedig egyfajta rejtett energia elérése általi felemelkedés és belső megmozdulás, amely tevékeny és átható erőállapotot idéz elő.

Számomra annyi nyilvánvaló, hogy minden tárgy és élőlény egyfajta energiaállapotnak tekinthető, időbeli és térbeli bekövetkezése a Föld anyagának és energiahullámainak köszönhető saját eredő. Ezen belül a Cha Qi a tea rejtett energiája, egyben metafizikai lényege, ami a tea egyszerű élvezeti értékén messze túlmutat és a növény tág környezetéből összegyűjtött energiákkal és információkkal hozható összefüggésbe. Az ember Qi-jét szintén felfoghatjuk saját, kapott, életet adó és fenntartó energiának, amely biztosítja a szervek, lélek és gondolatok funkcionális egységét, meghatározza az érzékelés, felfogás, feldolgozás és cselekvés minőségét, az emberi mag. A tea a földből és levegőből nyert energiáját, a Cha Qi-t, mint kozmikus eredőt közvetíti az ember felé.

Magas energiaminőségű teák fogyasztásakor a tea Qi-je interakcióba lép az ember Qi-jével, energetikailag módosítja, válaszokat és módosulásokat generál és végső soron nem egyszerűen összeadódó, hanem összeolvadó, egybeépülő energiatöbbletet okoz. A többlet energia szétáradásával különös, könnyű, emelkedett szintre kerülünk, egyre feljebb, valahová az anyagiság határa. Ez sokszor fizikai és pszichés tapasztalásban jelenik meg, egyfajta stimulált érzékelés- és elmeállapotként, amelyet fül mögött szétáradó belső öröm, enyhe kipirultság és hasmeleg kísér. Ebben a nyitott állapotban minden akarat, tevékenység és felfogás támogatott, sokszor könnyűszerrel túllépünk magunkon.

Saját érzékelésben a következő testi tünetekről tudok beszámolni. A tea elindul lefelé és átmelegíti az egyébként hideg lábfejeimet. Melegem van :) Ezzel párhuzamosan két karomban könyöktájt enyhe lüktetést érzek, majd csuklón keresztül lazítja és átmelegíti a kezemet, ezután izzadva bizseregni kezd a tenyerem. A füleim mögött jelentkező édeskés térfogatnövekedés-érzéssel párhuzamosan az egész anyagi formám sokkal oldottabbá, könnyebbé és rugalmasabbá válik. Azt írja Dénes a Carpe Diem teaház cikkében, hogy „elindult vele a világ” :) Pontosan ez van. Elindul a világ.

Miért van ez? Magas energiaminőségű teákról általában elmondható, hogy olyan környezetből valók, ahol a tea Qi-jét a lokalizáció, magasság, talajminőség, klíma, az évszakok, a napfény és egyéb változatos környezeti tényezők (erdőben vagyunk, sziklás hegyek között) kiválósága és számtalan természeti kihívás adja. Ez anyagi szinten különösen magas ásványi anyag, fém, antioxidáns, koffein és fehérje tartalomban realizálódik, amire az emberi szervezet reagál. Azonban a dolog nem ennyire egyszerű, hiszen minden cserje és fa egyedi, élő szervezet, tehát elvileg az sem mindegy, hogy ki gondozza és szüreteli a termést, milyen módon és mekkora figyelmet szentel a feldolgozásnak. Mindezen beltartalom és kölcsönhatások a teában egyfajta vegyi és helyzeti energiaként adódnak össze, elfogyasztáskor átadódnak, feltöltődünk, majd a lentről és fentről begyűjtött energiák ugyanilyen irányban terjednek és meghatározzák megnyilvánulásainkat.

Az energiaátvitel hatékony megvalósulásához érdemes zavartalan feltételeket teremteni, ami teás szempontból egy teaszertartást jelenthet. A magas energiaminőségű teákból fókuszált állapot nélkül maximum annyit érzékelünk, hogy megváltozik a hangulatunk és mintha új színezetet kapna a nap. A kiemelkedően magas energiájú teák viszont legyőznek bennünket és egyszerűen berántanak egy sokkal szabadabb állapotba :)

Magamban továbbgondolva a természet láthatatlan dinamizmusát úgy vélem, hogy nem csak a tea hordozza és közvetíti ezt az energiát, hanem minden mélyebb forrásból fakadó művészeti alkotás is kiválthatja az emberben ezt a többletrezgést, az életerő növekedését. Ilyenkor a természet ereje valaki által átformálva szólít meg bennünket, és vált ki hasonló hatást, de egy kevésbé anyagi és sokkal elvontabb kölcsönhatásban.

„ Lassan múlnak a tavaszi napok,

s az őszi szelek komoran zengnek,

fordulj szíveddel a külvilághoz,

s az viszonzásként dalt ihlet benned.”

Idáig jutottam. Ezen a ponton újra szeretném megjegyezni, hogy a cikknek nincs vége és végtelenül hálás vagyok minden gondolatért azoknak, akik ezt a folyamatot nálam sokkal tudatosabban képesek megélni és írni róla. Ezeket a gondolatokat ide is fogom írni a cikk végére.

Köszönöm szépen, jó teákat!