※ Változások az elmúlt öt évben

Kínában az elmúlt öt év során a kungfu teázás mellett egy új esztétikai irányzat és gyakorlat is szárnyra kapott, összefüggésben a felsőbb osztályban élő, műveltebb kínaiak történelmi hagyományokra való visszatekintésével, továbbá a japán és tajvani teaszertartás visszahatásával.

A jelenleg elterjedt, teatálcán való többszöri felöntéses kungfu teaszertartás a Qing dinasztia (1636–1912) idején alakult ki, amely a szertartást előkelő porondra emelve a csészéket és teákat is különleges környezetbe, egy üreges tálcára helyezte. A teát bemutató személy sok esetben óriási területen, nagyvonalúan körbevéve gyönyörű eszközökkel, hatásfokozó kellékekkel és energiákat erősítő szobrocskákkal, színpadias mozdulatokkal, egyszerre több embernek készít teát. A tea és a szett többszöri átöblítésével keletkező nem kevés felesleges víz a tálca aljába csorog.

Meg kell mondanom, én nagyon szeretem ezt a módszert és itt a boltban élek is a lehetőséggel, hogy a forralóval felszerelt óriási tálcán egyszerre akár több teát is prezentálhatok a megfelelő eszközökben. Ez egyszerűen nálunk nem esztétikumról és fényűzésről szól, hanem szükséges és praktikus. Miss Wang asztala például ilyen és nem is lesz egyszerűbb :)

Kínai utazásaim során azonban több alkalommal találkoztam olyan teással, aki tálca nélkül, lényegesen kevesebb eszközzel, ám nem kevésbé elegánsan, egy asztalon végigfutó terítőn, kisebb tálba helyezett kannában vagy gaiwanban főzött teát. Ez a "SZÁRAZ ÖNTÉS", vagy GANPAO TEÁZÁS. Az asztalon minden esetben volt virág, a hangsúly pedig a fényűző sokféleségről a belső harmóniára, természetes könnyedségre, természetszeretetre, illetve magára a teára összpontosult. Néhány kíváncsi kérdés után kiderült, hogy az eszközök régi japán vagy tajvani gyűjteményekből származnak és egyszerűségük ellenére iszonyú drágák. Nem értettem, mit keresnek a japán alátétek és tajvani eszközök Kínában, de maga a teaceremónia kifinomult és lenyűgözően bensőséges volt.

Ez itt egy elegáns teabolt Hangzhouban, tehát Kína területén. Látjátok hogy a yixingi kanna mellett nincs teatálca, a csészék antik japán alátéteken sorakoznak.

※ Kultúrtörténeti hatások a térségben

Induljunk ki ebből az ábrából, amelyen nagyjából felvázoltam a térség kulturális értelemben is meghatározó politikai mozzanatait, a részletesebb kifejtést alatta találjátok. Mivel a régióban Kína, Tajvan és Japán a sorozatos megszállások kapcsán nemcsak politikailag de kulturálisan is hatottak egymásra, ez a kölcsönös befolyás a teakultúrában is tetten érhető. Egyrészt a tajvani teaszertartásra egyaránt hatott a japán és kínai ceremónia, másrészt a modern kínai gazdaságban megjelent gazdagabb réteg a kommunizmus előtti hagyományok felélesztése és a régi kultúra megőrzése okán felismerte Japán és Tajvan hagyományőrző szerepét.

+) A Tang-korban (618-907) Kína volt Kelet-Ázsia központja és élénk kereskedelmi kapcsolatot ápolt a környékbeli államokkal. Ennek eredményeképpen Kínát elérte Indiából a buddhizmus, a buddhista szerzetesek és kínai kereskedőhajók pedig a kínai kultúra vívmányait közvetítették Japán, Korea és Délkelet Ázsia felé. Ezzel a tang-kori kínai teakultúra elérte Japánt.

+) Később a Ming-kor (1368–1644) kormányzatának nagy szerepe volt az ókori klasszikus kínai kultúra újraélesztésében és egy széles körű, művelt, írástudó réteg képzésének kialakításában, amely a császári hivatalnokrendszer gerincét képezte. A teázás elsősorban az arisztokrata írástudó réteg körében terjedt el, teatálcát még nem használtak, gaiwanban, vagy kannában felöntötték a teát és csészékből fogyasztották.

+) A Ming-kornak végső soron a mandzsu (észak-keleti nomád nép) hódítás vetett véget, akikkel a kínaiak egy része szövetségre lépett, míg a Ming szimpatizáns kínai erők egy része Tajvanra hajózott. Tajvan addig nem volt része a kínai birodalomnak, az áttelepült kínaiak a holland kereskedők elűzése után 1683-ig védték Tajvant a mandzsuk ellen. Tehát Tajvanra első körben a ming kori szertartás került át, tálca nélkül.

+) A szárazföldi ázsiai területeken a kínai elit, a hivatalnoki értelmiségi réteg és a mandzsu hódítók között egyezség született, amely a Qing dinasztia (1636–1912) idején óriási gazdasági erősödéshez és jóléthez vezetett. A mandzsuk felhagytak a nomád szokásokkal, megtanultak kínaiul, sőt, a kínai kultúra bőkezű támogatóivá váltak. Megjelent a teatálca és széles körben elterjedtek a teaszobrocskák. A Qing dinasztia 1683-ban elfoglalta Tajvant, így Tajvanra is átkerültek az új eszközök.
+) A XIX. századra a nyugati hatalmak technikai fejlettsége az ipari forradalom következtében meghaladta Kína fejlettségét, és mint gazdasági, katonai és politikai erő jelentek meg a térségben. Ez a folyamat végső soron a Qing dinasztia gyengüléséhez és a császárság végéhez vezetett, miközben az 1894-95-ös első kínai–japán háború elvesztésével 1895-ben Tajvan Japán részévé vált, így a japán teaszertartás eszközei az agresszív kulturális befolyás hatására szintén elterjedtek a szigeten.
+) A XIX század végére új, főleg művelt értelmiségiekből és diákokból álló reformpárti, radikális forradalmi erő bontakozott ki, amely a Qing dinasztia megbuktatását és a demokratikus rendre való áttérést tűzte ki célul. Az általuk szervezett 1911-es wuchangi felkelés a császárság bukásához vezetett, 1912-ben kikiáltották a Kínai Köztársaságot.
+) A második kínai–japán háború során 1931-ben Japán megszállta Mandzsúria területét, illetve a teljes keleti partot, a bőséges nyersanyag utánpótlás és harmincmilliós piac elérése érdekében. A Japán agresszió részint kulturális formát öltött, így hatott a teázási szokásokra is.
+) A Második Világháború után 1945-ben, Japán kapitulációjával a Kínai Köztársaság vette át a hatalmat a Tajvan fölött is. A kommunisták előretörését követően a reformpárti demokrata erő a kínai polgárháborúban megbukott, a kommunisták vezetésével megalakult a Kínai Népköztársaság. A Kínai Köztársaság politikai hívei Kína aranytartalékával és kétmillió emberrel Tajvanra menekültek.

※ Kungfu teázás után teaművészet
A változás Tajvanon kezdődött, ahol a hetvenes években még szintén elsősorban a hagyományos kungfu teázást gyakorolták. A gazdasági fellendülés a szabadidő tartalmasabb eltöltését és a művészeti élet felvirágzását vonta maga után. A teázás már nem csak napi rutin volt, de bizonyos körökben divattá vált és elkezdték tanulmányozni a régi írásokat. A 80-as évek közepén a teaházak és teaklubok megalakították az Art of Tea egyesületet, amely tovább motiválta a teafogyasztókat, teatermesztőket és kerámiaművészeket a további tanulásban és felfedezésben. Az egyesület és a híresebb teaházak találkozókat és versenyeket szerveztek, ahol a teások bemutatták eszközeiket, koncepcióikat és tapasztalatot cserélhettek. A kézművesipar egyedi textíliákkal, üvegekkel, kerámiákkal, fa és bambusz eszközökkel támogatta a progresszív fellendülést.

A SZÁRAZ ÖNTÉS vagy GANPAO teázás először Tajvanon lett népszerű a 90-es években. A szertartás során elengedhetetlen a kendő használata, hogy az esetleges vízcseppeket felitassuk az asztalról. A felesleges vizet nem teatálcába, hanem egy kerámia vizes edénybe öntjük. A környezet sokszor letisztult, kevésbé díszes és fényűző, a mozdulatok egyszerűbbek, de pontosabbak. A száraz öntés Tajvanról szép lassan begyűrűzött a szárazföldre és megjelent a kínai teaházakban, teakereskedésekben.

A szárazföldi kínaiak a régi kínai birodalom kulturális gyökereit keresve Tajvanban előszeretettel vették át az új szokást, mely végső soron valóban a ming-kori teakultúrából származtatható. Ugyanezen okból a japán eszközökben a tang-kori tárgyakat és a kínai kultúra kommunista diktatúrát túlélt elemeit keresik. Mivel a Ming időszak alatt még nem volt teatálca és a "SZÁRAZ ÖNTÉS" még a mandzsu megszállás (Qing-kor) előtti időkből való, a hagyománykereső kínaiak a GANPAO TEÁZÁSSAL visszanyúltak a gyökerekhez, egy műveltebb, dicsőbb civilizációs szakaszhoz.

A kialakuló új teaművészetben kevesebb az állandó elem, így nagyobb kreativitást igényel az egymástól akár nagyon különböző eszközök összeválogatása és elrendezése, egyben nagyobb szabadságot is ad. Ettől minden teázás egyedi hangulatúvá és különlegessé válik. Megfigyelhető, hogy általában egy hangsúlyos elem a van a szettben, amelyet a többi eszköz egyszerű eleganciája kiemel. Az anyagok ugyan lehetnek többfélék, textil, kerámia, üveg, fa, bambusz, agyag, porcelán és kő, de nem konfrontálódnak egymással, hanem van valami közös dimenzió, ami harmóniát teremt.

Az új elrendezésben megfigyelhető a japán zen filozófia hatása is, amennyiben az eszközkészlet letisztultabb, nincsenek benne felesleges díszek, amelyek akadályoznák a szellem és lélek útjait, a teaszertartásban való elmélyülést. Míg a teakészítés eddig rutinfeladat, vagy szertartásos bemutató volt, kialakult egy új stílus, amely csendesebb, tudatosabb és koncentráltabb. Eddig a teás eszközök célja az örömérzet fokozása volt amit az ember teakészítés közben átélt, fontos volt, hogy kiemeljék az egyes teafajták aroma, íz és illatbeli szépségét, színét, hangulatát, karakterét, erejét.

Ám a teaművészetben nem elég felvonultatni a legjobb teákat és a legszebb eszközöket, meg kell érteni a teakészítő és a vendég szerepét a folyamatban, és törekedni kell a humán oldal erősítésére a funkció és esztétikum teljes egysége mellett. A teát bemutató személy figyelme nem kizárólag saját kreativitásának kiteljesítése irányába mutasson, hanem a vendégek számára is gyönyörködtető, inspiráló, mindemellett kényelmes és megnyugtató környezetet kell teremtsen.

※ Nem kell választani, egyik sem jobb a másik stílusnál, csak más
Aki eddig a kungfu tálcára esküdött nehogy megváljon tőle :) Egyszerűen csak szerettem volna megmutatni nektek, hogy a teaszertartás is változik, és ugyanúgy új irányzatok jelennek meg, mint bármi másban. Inkább élvezzük a sokféleséget, ezért szeretném még bemutatni Miss Wang húgának asztalát, ahol szintén egyesülni látszik a két szemlélet. A teatálca ugyanis sokkal praktikusabb mint a törölgetés, úgyhogy én egyelőre ennél maradok, és ha kell a teatálat a tálcára helyezem.

Ez pedig egy bátorító kép a B. Máté asztaláról, ahol az eddigi teaszent is helyet kapott az egyszerűbb elrendezésben. Szóval lehet elvenni és hozzátenni, de a levegő és a természet nem maradhat ki a teázásból.

 Szöveg: Flying Bird Tea House, képek: FBTH, Máté, Erabu Tea

※ A Lapsang, ahogy ismerjük

A Lapsang Souchong teával a legtöbben találkoztunk már és hajlamosak vagyunk beskatulyázni egy életre. Sajnos Európába zömében a gyengébb minőségű, nem feltétlenül fenyőn füstölt, szürkésfekete levelek jutnak el, amely sokszor kesernyés, néha csípős utóízű főzetet ad. Pont ezért mi sem tartottuk a boltban, egyszerűen hárítottuk az erre irányuló kéréseket, minthogy nincs és nem is lesz :). Tavasszal azonban, amikor elvonatoztunk Tangmu környékére (belső Wuyi hegy, Fujian), ahol Jinjunmei és oolong ügyben fontos dolgom volt, kénytelen voltam megbékélni a helyzettel, hogy Lapsangot is kóstolunk, nagyjából ötfélét. Teát kóstolni és teára alkudni egy kínai faluban nem női dolog, ilyen helyzetben az ember a legkisebb ellenállást tanusítja, vagy legalábbis úgy tesz, mint akinek minden jó, amit elé raknak.

※ A Lapsang eredeti változata

A teatörténelemben a Lapsang eredeti neve 正山小种 Zhengshan Xiao-zhong, ami nagyjából belső Wuyi hegyi alfajt jelent. Az eredeti tea egy kiváló adottságú helyi altípus cserjéinek leveleiből nyert különlegesség, amely erről és a termőterületről kapta a nevét. A teát a régi időkben egyáltalán nem füstölték, a vörös teákra jellemzően először fonnyasztották, sodorták, hosszan hagyták oxidálódni, majd röviden sütötték és szárították.

Az így nyert vörös tea a sziklás hegyi teákra jellemzően összetett ízvilágú, írisz illatú, egzotikus gyümölcs aromájú, mézédes, testes és erős italféleség. Óarany színű, pomeló és mangó jellegű, savanyú-édes, kicsit pikáns, fűszeres főzetét kóstolva színes, citrusosan friss ízvilágával kellemesen élénkít. Ez tehát az eredeti változat, amely szárazon sem füstös, viszont intenzíven gyümölcsös és isteni finom.

※ Lapsang füstösen

A tea akkor vált világszerte ismertté, amikor az első füstös változata elkészült. A legenda szerint, a Qing-korszakban (17-18 sz.) a hadsereg gyakran áthaladt a vidéken, az átvonuló katonaság pedig késleltette a Wuyi hegyi teakertekben a tealevél éves szárítását. Mivel a kereskedők alig várták, hogy kielégítsék az igényeket, a termelők felgyorsították a szárítási folyamatot és fenyőtűz fölé helyezték a teát, amely a gyors száradás közben megfüstölődött. A világsikert az első holland import hozta meg, hiszen akkorra már a füst ízének magasabb kulturája és élvezete elterjedt Európában is. A füstös Souchong Hollandiát követően Angliában, Franciaországban és Portugáliában is nagy tetszést aratott, így lett az új változat híresebb, mint az eredeti.

※ Füst így vagy úgy

Tangmu falu tele van elhagyott, régi füstölőházakkal, amelyek az újonnan betelepülők kis faházaival és nagyobb gyárak füstölőivel keveredve azt sugallják, hogy ebben a meredek hegyoldalban mindenki megszállottan éget.

Betekintve a jellemzően kétszintes füstölőházakba a következőket látjuk. Az alsó szint a tűztér, mellette halmozzák fel a fenyőtuskókat. A fölötte lévő szint a füstölőszoba, amelybe a padlón kialakított lamellákon keresztül áramlik fel a füst. A füstölőben lapos, lazán szőtt bambuszlevél kosarak sorakoznak, ebben tartják a teát. A füstölés nem hosszú folyamat, már 1-2 nap alatt átjárja az aroma a leveleket.

※ Lapsang füstösen, megint

A jó minőségű füstös Lapsangba oroszos romantikával szeret bele az ember. Az első pár találkozásnál elutasítjuk, aztán kezd kifogyni a doboz, de az már nagyon fáj. A jó teánál a füst nem egyszerűen dominál, csak szépen betakarja a tea természetes édességét, de semmiképpen nem nyomja el. Többszöri felöntést követően az ízléses füst mögött egészen határozottan kibontakozik a fajta édessége és gyümölcsössége. Lágy füstösség, jól érezhető, friss gyümölcsösség, édes íz, szépen oszló, enyhén gyantás, fenyőgyöngy illat alkot szép, kerek kompozíciót. A füstölést kizárólag fenyőparázson végzik, a termőterület fekvéséből fakadóan azonban a gyantás, fenyőgyöngyös füstaroma kiegészül a ház, a hegy, az erdő és az egész környék illatával és csodálatosan komplex elegyet alkot.

※ Füstös vagy füstmentes?

Aki már párszor ráfázott a csípősen füstössel, mindenképpen kezdje a kóstolást az édesebb, füstmentes változattal és szokja a gondolatot, hogy olyan Lapsang Souchongot kortyol, ami ízlik neki. Pár ilyen alkalom után könnyű lesz bizalmat szavazni a füstösnek, de arra már jobban kell figyelni. Egyáltalán nem könnyű, nagyon rétegelt tea, de nemcsak a tea, már a füst is sokkal komplexebb, minthogy egyszerűen füstnek lehetne nevezni. És hogy mi van a füst mögött? Egy sziklás hegyi, nagyon magas ásványianyag tartalmú, rendgkívül ízgazdag, egyedi hangulatú, prémium tea.

Finom teákat igyatok :) és ha van időtök gyertek! Szöveg és Képek: Flying Bird Tea House / Come&Tea!

Ebben a bejegyzésben a teaválasztást szeretnénk megkönnyíteni számotokra. A két legfontosabb dolog, amiből ilyen esetben kiindulunk:

1.MILYEN ÁLLAPOTBAN VAGYUNK
2.MILYEN ÁLLAPOTBAN SZERETNÉNK LENNI.

Ugyanis túl az egyéni ízlésen és preferenciákon a tea igenis hatással van a szervezetre, ennek pedig érdemes tudatában lenni és figyelembe venni teaválasztásnál. Kiindulási pontnak tekintve a jelenlegi állapotunkat és megfogalmazva a célt, a tea segítségével befolyásolhatjuk szellemi frissességünket, éberségünket és hőérzetünket az alábbiak szerint.

Az egyes teafajták energetikai hatása a kínai gyógyászatban

Anikó lefordította nekünk a hagyományos kínai fűszerek és gyógynövények kiskátéból az ide vonatkozó részt. Ennek alapján figyeljétek meg, hogy nem véletlen, ha a hidegebb időben jobban esnek a fermentáltabb teák.

UPDATE: a fermentáció kémiai folyamat, amelynek során szerves anyagot enzim hatásának kitéve bontanak le. Jellemzően baktériumok vagy élesztőgombák használatával/jelenlétében zajlik, az anyag fizikai és kémiai tulajdonságainak (illat, szín, íz, összetétel) nagymértékű változását eredményezi. http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Fermenta.htm

forrás: A teázás régi praktikái, kézikönyv

ZÖLD TEA( 绿茶)
nem fermentált teafajta
hűsítő/hűtő hatású
pl.: xi hu long jing, liu an gua pian, bi luo chun, xin ming mao jian

VÖRÖS TEA(红茶)
nagy mértékben fermentált tea
fermentálási fok 80-90%
melegítő/fűtő hatású
pl.: jin jun mei, qimen hong cha, zheng shan xiao zhong, dehong gong fu

WULONG TEA/ OOLONG (乌龙茶/青茶)
részlegesen fermentált tea
fermentálási fok 10-70%
semleges hatású
pl.:tie guan yin, da hong pao, feng huang dan cong, huang jin gui

SÁRGA TEA(黄茶)
kis mértékben fermentált tea: 10-20%
hűs-semleges hatású
pl.: jun shan yin zhen,meng ding huang ya, huo shan huang ya

FEHÉR TEA(白茶)
elenyésző mértékben fermentált: 10% alatt
hűsítő, hidegbe hajló
pl.: bai hao yin zhen, gong mei, bai mu dan

HEI CHA/PUERH TEA(普洱茶/黑茶)
teljes mértékben fermentált tea: 90-100%
fűtő hatású
pl.:hei mao cha,liu bao cha, xiang jian cha(hunani puerh), puer san cha (szálas puer)

39 tefajtában vizsgált koffein mennyiség teszt eredménye

A Teaguardian a Taiwani Orvosi Egyetem és a Taiwani Teakísérleti Intézet együttes vizsgálatának eredményeiből, valamint más források adataiból kiindulva meghatározta 39 teafajta koffeintartalmát. Kísérleti feltételek: 1g tea levél, 100 °C fokos vízzel leöntve, 30 percig áztatva. (A diagram alsó skáláján vannak a mg értékek.)

forrás: Teaguardian

Figyeljük meg az ábrán a zöld teákat! Falusi hiedelem, hogy a zöld teákban kevesebb a koffein :) Történetesen a jázmin gyöngy igen erős főzetet ad, az íze miatt viszont gyengédnek és ártalmatlannak tűnik.

A kutatás szerint:
1. RÉSZBEN IGAZ, hogy a FELDOLGOZÁSNAK szerepe van a végső koffeinmennyiségben, illetve a felszívódás ütemében. Eszerint a FERMENTÁLTABB teák koffeintartalma nagyobb, illetve a lazább kötésből az könnyebben szívódik fel.

2. Mindezt azonban felülírja, hogy egyes teakultúrák, ALFAJOK és nemesítések koffeindúsabbak, sőt a TERMŐHELY, a szedési feltételek, a tengerszint feletti magasság és más időjárási körülmények is befolyásoló tényezők lehetnek.

A különböző italféleségek koffeintartalmának áttekintése

Bekarikáztam a lényeget. Természetesen nem az a cél, hogy mindenki teázzon, de jó lenne :) Az a cél, hogy a tea koffeintartalmát kontextusában lássuk és tudjunk viszonyítani.

 forrás: Kcups

Mire jó mindez?

Nem kell adatelemző zseninek lenni, hogy lássuk a szezonalitást a teafogyasztásban, illetve meg tudjuk fogalmazni, hogy egy hidegebb estén jó választás lehet egy oolong, mert hőérzetet tekintve semleges, koffeintartalma pedig alacsony :) De azt is érdemes kibogarászni, hogy az általatok rendszeresen fogyasztott teáknak milyen hatása lehet.

Szerkesztette: Flying Bird Tea House

Kínában a hegy és tó találkozása az Istennel való párbeszédre, filozofálásra, verselésre és önművelésre kifejezetten alkalmas, teatermesztésre pedig tökéletes. Az eredeti Dong Ting BiLuoChun Jiangsu tartomány Dong Ting hegyéről származik a Taihu tó környéki hegykoszorúk teakertjeiből. Mivel a Biluochun nagyon híres, ezért több helyen is termesztik kínaszerte, de egyik sem annyira édes és szép, mint a DongTing hegyi.

A tea szárazon apró rügyekből álló ezüstös pehely, ami már az első felöntéskor fényes olivazöldre vált és megdöbbentően illatozik. A korabeli írások szerint első megnevezése Xia Sha Ren Xiang, Hajmeresztő Illat vagy Rémületbe Ejtő Illat :) volt, amelyet a Qing Dinasztia (1644–1912) idején változtattak elegánsabbra és ekkor kapta a BiLuoChun, Tavaszi Zöld Csigák nevet. Az egyik legkorábban szedett fajta, az év első teái között kóstolják március elején.

A sodort, apró levelek miatt, amelyek egyesek szerint házából kifordított piciny csigákra emlékeztetnek a tea érzékeny, hamar és könnyen kiázik, ezért elkészítése során tartsuk a vizet 70 °C fok környékén és röviden áztassuk. Ha nem méricskélünk, hanem figyelemmel, ütemesen és kedvvel öntögetjük, akkor a főzet éterien könnyű, gyümölcsös és virágos aromájú, isteni finom nedű lesz. Érdemes vele foglalkozni, mert számos teaszakértő a Longjing-nél is többre tartja és valóban, a DongTing BiLuoChun apró leveleiből magasan szárnyaló, játékosan illatos, édes tea adódik, míg a többi BiLuoChun nagyobb levelű, testesebb főzetet ad. Azokat is szeretjük.

A levelek spirális-galaktikus formája felöntésről felöntésre kienged, majd a rügyek szépen csónakázni kezdenek a vízben. A főzet ezüstösen fénylő halványzöld likőr, tanuljuk meg, hogy a legfinomabb teák csillogása ez. Sokan azt mondják, hogy jázminos jellegű, de szerintem inkább a vadrózsa és hibiszkusz dominál a virágosságban.

Ugyan híressége miatt kissé unalmasan cseng a neve, de kora tavasszal ez a második tea, amire rákérdeznek a kínaiak és felmérik a vendéglátó ízlését. A nagyon intenzíven virágos aroma mellé ízben kukorica és spárga karakterű zöldségesség és élénk citrusosság adódik. Az első felöntések tejszínességétől az utolsó felöntések savassága frissítően elüt, a tea végig tartalmas, fűszeres, élvezetes marad.

A jó teától azt várja az ember, hogy minden érzékszervét leköti, és egy különös történet közepén találja magát. Ilyen szempontból ezt a teát nem lehet megkerülni.

Jó teázást! Szöveg: Flying Bird Tea House, Képek: Flying Bird Tea House, Teavivre

Chayi vagy "Art of tea"

"Van-e otthonotokban szépség, mely a szívet a fából, kőből faragott tárgyaktól a szent hegyig vezeti? "
/K. Gibran

A teaművészet a kínai kultúra legszélesebb körben elfogadott része. A régi életstílus a nyolcvanas években éledt újjá, mint a szabadidő eltöltésének kellemes és ízléses formája, a felfrissülés egészséges és harmonikus módja, egyfajta magasabb életminőséghez kapcsolódó divatos tevékenység. Egyre több ember olvasta és tanulmányozta a régi jegyzeteket, a teázás ismét fontos szerepet kapott a műveltebb, kifinomultabb emberek életében. A teaszertartás a '80-as évektől az egész világon elterjedt és magával vitte a kínaiak évszázados hagyományát.

Klasszikus és jelenkori szeánszok

A Tang dinasztia (618-907) idején egyszer Lu Yu-t (Lü Jü) meghívták egy teás eseményre, amelyen a helyi elöljáró mutatta be teakészítő ügyességét. Ez a korszellem sarkalta őt, hogy megírja klasszikus összefoglalóját amelyet az egész világ a teás irodalom fő művének tekint. A Song dinasztia idején tartott ChaBaiXi (szórakoztató teás bemutató) összejövetelek nevéből is lehet sejteni, hogy a nagyobb közönség előtt tartott teás bemutatóknak hagyománya volt.

A '80-as években Kína gazdasági fejlődése nyomán fokozatosan megnyílt a lehetőség az emberek előtt, hogy a művészetek felé forduljanak. A gazdasági fejlődés, az egyéni boldogulás és társadalmi jólét növekedésével újra feléledt a teaművészet iránti igény is.

A tajvani teás szokások is hatást gyakoroltak a kínaiakra, egymás után nyíltak tajvani és guangdongi stílusú teaházak először Hangzhouban és Fujianban, majd egész Kínában és szerte a világon. Az újdonsült, egyedi atmoszférájú helyeket a modern emberek igénye hívta életre. A kínai teázásra a japán teaceremónia is visszahatott. Habár a teakultúra bölcsőjének Kínát tekintjük, a japán teaművészet nagyobb népszerűsége jótékonyan befolyásolta a kínai teaházak elterjedését is.

A teaművészet hat fő eleme

A teaművészet hat fő összetevője az EMBER, a TEA, a VÍZ, az ESZKÖZÖK, a KÖRNYEZET és a MŰVÉSZI ÉRZÉK.

AZ EMBER

A teakészítő külső megjelenése, mozdulatainak igényessége, természetes szépsége, belülről a társaság felé áradó vonzereje, jó szándéka és belső tartása egyszerre nyilvánul meg a teázás során. Ehhez képest a tea másodlagos szerepű. A kínai teakultúra emberközpontúbb és szabadabb, de a kevésbé merev szertartás nem jelenti azt, hogy a felszolgáló ember személye és tudása ne lenne meghatározó. Valójában nem kell görcsölni, csak önazonosnak maradni és az már jó:

"Jók vagytok, ha egyek vagytok önmagatokkal.
Ám amikor nem vagytok egyek önmagatokkal, akkor sem vagytok gonoszok.
Mert a megosztott ház nem rablók barlangja, csupán megosztott ház.
És a kormány nélkül maradt hajó céltalanul kereng ugyan a veszélyes zátonyok között, de el nem süllyed.
Jó vagy, ha adni akarsz magadból. "/ K. Gibran

A TEA

A teák változatos elnevezése már önmagában is utal a sokszínűségre és különleges fajtákra, jó érzést közvetít a teázó személyek felé. Fontos a levelek egységesen szép megjelenése, a főzet tiszta, csillogó, természeti jelenségeket idéző színe, az illat és aromák gazdagsága, intenzitása. A tea a természet ereje, amit az ember átalakít és ezzel saját belső energiáját növeli.

A VÍZ

A víz a tea anyja, meghatározó elem. Szelíd, kedves és lágy, de hatalmas. Ezért egy nagyszerű tea rossz vízzel készítve elvész, értelmetlen és fogyaszthatatlan. Lu Yu szerint a legjobb víz a hegyi patakok friss, édes, kristálytiszta vize. Ehhez képest a folyóvíz és kútvíz kevésbé alkalmas teakészítésre. Lu Yu könyvében osztályozta a vizeket és megemlíti a legjobb forrásokat. Igen, a víz megismerését már 1200 évvel ezelőtt is fontosnak tartották a kínaiak.

A KANNA ÉS ESZKÖZÖK

A teás eszköz a tea apja. A régi időkben azt tartották, hogy a kínai teáskészlet ünnep a szemnek. Amikor a teázás már nem pusztán a felfrissülés eszköze hanem kulturális élvezet, a teaszett egyszerű eszközei egyre igényesebb, művészies formát öltenek, mint a teázás esztétikai értékének közvetítői. Az eszközökön versrészletek kalligráfiái, kínai bölcsességek, a taoista és buddhista hitvilág szimbólumrendszere, vésetek, kézzel festett mintázatok jelennek meg. Az elegáns formai és anyagi megfogalmazáson túl fontossá válik a mélyebb tartalmi jelentések közvetítése, amely a teázás során továbbgondolásra alkalmas. Különösen izgalmas, hogy az esztétikum mellett a funkcionális és ergonómiai követelmények sem vesznek el.

A KÖRNYEZET

A teaszertartás helyszíne már a régi időkben is kiemelt jelentőségű volt, nyugalomra és gyönyörködésre alkalmas elegáns környezetet illik választani, ahol csend van, lágy szellő fújdogál, feljön a Hold és édes oszmántuszvirág hull az ölünkbe. A helyszínválasztás tulajdonképpen a művészeti koncepció része, amely egyfajta holisztikus egységbe vagy keretbe ötvözi a teát mint földi entitást, az embert mint köztes elemet, és az emelkedettebb szellemi síkot. Ilyenkor az ember spirituális lénye egyenesen a természettel kommunikál, figyelme és érzékei a természet szépségei felé irányulnak. Belső térben csendes, természetes fényben bővelkedő vagy hatásosan megvilágított, szép, tiszta szobát válasszunk. A zene a hat klasszikus kínai művészeti ág egyike, tökéletes kísérője a teázásnak, számos modern és klasszikus kompozíció készült kifejezetten erre a célra. Használjuk.

A MŰVÉSZETI ÉRZÉK

Mint minden művészethez, ehhez is érzék kell, amelyben a tökéletes ritmusban és mozdulatokkal kivitelezett teakészítés és maga a tea, harmóniával és gyönyörűséggel tölti el a vendégeket. A kínaiak nem komplikálják túl a teafőzést, az egész folyamatnak természetes áramlást, egyszerű szépséget kell közvetíteni, amely egyrészt egy tökéletes főzetben realizálódik, másrészt elárasztja a szívet. A mű megalkotása a tea, a teás eszközök, a víz és a környezet kiválasztásával kezdődik, előadása során az ütemezett adásnak és kommunikációnak kiemelt szerepe van. Mondok egy példát. Folyamatosan figyelni kell, hogy ne akkor készítsük a következő forró főzetet, amikor nekünk úgy "jön ki", hanem amikor a vendégeknek kiürült a csészéje és ezt várja tőlünk.

+ A teás etikett

A kínai teaszertartásban a tea üzenet a készítő és a tea, illetve a készítő és a vendég között. Ebben az eleven térben a vendéglátó figyel a teára, a vendégre és saját magára, a vendég pedig szintén ugyanerre a hármasra. Ha ez a figyelem megvan, egyszerűen nem lehet hibázni, de ennek a figyelemnek már az előkészületek során meg kell lenni.

+ Búcsú

Még sosem találkoztam olyan emberrel, akinek a teázás ne változtatta volna meg az életét jó értelemben. "Hol keresnétek a szépséget, s ugyan hol lelhetnétek fel, ha nem maga a szépség a ti utatok és a ti vezetőtök? " /K. Gibran. A teaművészet egy idő után beépül a mindennapokba, az életút részévé válik, nyugodtabbá és figyelmesebbé teszi az embert befelé és kifelé egyaránt.

A következő rész a teás szettekről szól. Türelmet kérek és jó teázást! Szöveg: Zhou Wenjing, Yue Suna, Flying Bird Tea House, képek: Feng Zikai