A következő képeken kivételesen ne a tojásban úszó szottyadt csirkedarabokat és a hatalmas zűrzavart figyeljétek. Nem a chicken nuggets titkos receptjéről lesz szó:) Egy kényszerhelyzet szülte éjszakai főzőcske közben, híres hegyek híres nedűinek elfogyasztásával vigasztaltam magam...
Ha az iskolai menza nem kerül befizetésre, akkor roppant sok bosszúságnak nézünk elébe. Ilyenkor nálunk bűnbak keresés folyik. Bűnbaknak mindig válasszatok olyan egyént, akivel sok baj van de nem lehet rá haragudni, nincs köze a sukorói ügyhöz és nem akar állandóan interpellálni. Hopi hülyén ugrál, felváltva hegyezi a fülét, és a saját ürülékét eszi. Viszont nem interpellál, tehát megfelel a kritériumoknak. (Egyébként a nyúl évében járunk, tehát ezért sem haragszunk rá.)
A bűnbakot megsimogattam és este 10-kor nekiláttam a chicken nuggetsnek. A darabolásig jutottam, amikor rájöttem hogyan javíthatnék helyzetemen és két igen kiváló növényi származékot készítettem a pultra a Mátra vidékéről, illetve a kínai Sárga hegyről. Mindkettő gigantikus erőt közvetítő ital, megfelelve a termőterület nem jelentéktelen sajátosságainak. Szőke Úr tölgyfahordós érlelésű merlot-ja 2009-es évjáratú Gyöngyöstarjánból, míg a Huang Shan Mao Feng 黄山毛峰 idei zöld tea. Az egy deci páratlan merlot (Szőke Mátyás AMERLOT, 2009) elfogyasztását hosszú teázás követte. Hiába, nem elég vihogni, koncentrálni is kell.
Néha beszerzek magas minőségű teákat részben kíváncsiságból, hogy a tetemes ár valóban megfelel-e a tea nyújtotta élvezetnek. A kínai teák minősége és ára számomra analóg skálán mozog, bár ők állítólag megkülönböztetnek 5 fokozatot. Ez a teapiacon totál elhülyüléshez vezet, amikor előttem van ugyanannak a teának 4-5 besorolása és próbálom elkülöníteni őket. Megnyugtatnék mindenkit ez nem lehetetlen, mert a különbséget sokszor zongorázni lehet! Szóban forgó Huang Shan Mao Feng 40.000 Ft/ 500g, ezért elég kevéssel rendelkezem belőle:( Végre eljött a pillanat, amikor kompenzálnom kell a váratlan és éjszakába nyúló munkáért, külön jól jön, hogy a tea élénkít, tehát felpörögve álldogálok majd sütővillával a kezemben.
A tea nem annyira régi, kb. 300 éves múltra tekint vissza, ellenben a világ legszebb helyéről való és kora tavasszal, csupán 5-7 nap áll rendelkezésre a leszedéshez. Miért is? Egy fiatal rügy és az alatta lévő két levélke aktuális állapota szerint kell időzíteni a betakarítást. Így lesz küllemre madárcsőr formájú, tökéletesen száraz, illatos és élénkzöld levélkupac. Ez már a kiázott forma, rügy és két levél:
Papírforma szerint édes, virágos illata van, engem leginkább Hopi körömvirággal kevert, különösen illatos gyógyszénájára emlékeztet, amit azért vásároltam, mert bezabálta a koriandert és 2 napig kinyúlva feküdt. Néha egy hajszál választja el attól, hogy a konyhapulton végezze..
A száraz tealevelek inspekciózása és méltatása után illatoljuk meg a főzetet, majd kóstolhatunk. Nagyon finom, tejföllel megkent parasztkenyér illata van, amit tavasszal, virágzó gyümölcsösben piknikelve fogyasztunk éppen. Nem kerüli el a figyelmem a friss zöld teákra jellemző gyönyörű, fehér barack húsát idéző szín. Ez a tea brutális is tud lenni, de úgy tűnik szerencsém lesz és az árban foglalt extrák szerint rendkívül harmonikus és frissítő italt fogyaszthatok.
Így is van. Semmi kesernyés mellékíz, semmi sav. Franciakrémeshez hasonlítanám, beleértve a sült tésztalapok halovány pörzsízét, leszámítva a túlzó cukormázt. Annak ellenére, hogy nagyon lágy ízekkel ostromol bőséges feladatot ad az ízlelőbimbóimnak. A kifejezetten krémes, tejszínszerű alapízre mandula és cukorborsó rakódik, betölti a szám és fürdeti a nyelvem. Áhítattal gyönyörködöm a teában, de néha azért rápillantok a csirkére is. Megy ez nekem, profi vagyok csirkében, köszönhetően a teának...
A kitűnő teák az ilyen reménytelennek tűnő helyzetekben is velünk vannak.
Jó teázást Nektek!
