Amióta Péter megkóstolta ezt a teát és áradozott róla, elmaradásban éreztem magam élményben és élvezetben. 2011 tavaszi szedésű zöld tea, egész fejre kiterjedő illatfelhővel. Ezt korábban együtt is megállapítottuk. Ma reggelre már olyan tapasztalatlannak éreztem magam Péterhez képest, hogy elővettem konyhai kannám és elindítottam Avishai Cohen Colors c. albumának Colors c. számát. Ma zöld színben utazom.
A teát "fehér teának" - Bai Cha - hívják alacsony klorofill tartalma miatt, száraz levelei sápadt zöld színűek. Nevével ellentétben zöld tea, Anji megye Zhejiang tartományában tűnt fel kb. 200 éve, hogy ezt követően felfelé ívelő karrierje kiteljesedéseként képviselje Kínát, és Aaron Kwok-kal együtt nagyot arasson a 2010-es shanghaji világkiállítás szuper junior kategóriájában. (A 200 éves múltú tea Kínában juniornak számít.) Ez itt A. Kwok:)
Neves szakértők és ínyencek kedvence, rendkívül magas aminosav és teanin tartalma miatt maga az esszenciális tea. Üdítő és nyugtató egyszerre, felvillanyoz és ellazít, mindezt háromszoros hatóerővel. Ilyen szempontból szakasztott Avishai Cohen:) A nagy mennyiségben jelen lévő L-teanin nevű esszenciális aminosav felel a párhuzamosan jelentkező kikapcsolás és fokozott koncentráció élményéért.
Gaiwanban és kannában is készíthetjük, jól bírja az áztatást, savasság csak nagy sokára jelentkezik. Többujjas csippentés jár fél liter vízhez, és mint minden jó minőségű zöld tea, ez is többször felönthető, felöntésenként 1 percet hagyjuk ázni a kannában. Aki gaiwannal kungfuzik, még jobban élvezi majd.
Az illatát kínai teaszakértők rendszeresen az orchideához hasonlítják, ami borzasztó bosszantó dolog, mivel egyrészt az orchideának ezer fajtája van, másrészt ezek közül eggyel sem rendelkezem..Maradok tehát a jól felszerelt konyha zöldségei és gyümölcsei adta analógiáknál, száraz illata a konyhakert friss zöldség, főképp cukorborsó szekciója, a sorok között néhány bokornyi oregánó figyel. Fúj a szél a diófa felől, a fakéreg illatától az egész kompozíció stabilabb és erőteljesebb lesz.
Megízlelve krémes, egyben telt zöld tea, leginkább az enyhén cukrozott, nyers palacsintatésztára emlékeztet. A zöld teák édességére ráérezni az első nagy lökés a cukormentes teafogyasztásban. Nem hivalkodó, de nagyon kifinomult ízek fürdetik ilyenkor a nyelvet, ami egyáltalán nem billenti ki az embert a szájszervi egyensúlyból, úgy értem nem kezdünk el az édesre sósat és fordítva kívánni, majd végtelen ciklusban nassolni reggeltől estig...Friss, üde íze megfeledkeztet erejéről, ami élénk és értelmes viselkedésben fog megnyilvánulni. Remélhetőleg... Péternek igaza van, ünnepi tea, parádés minőségben, de azért itt az mousepad-en is jól elvolt. Aki eddig eljutott olvasásban választhat színt:)
Jó teázást Nektek!