A mai forróságban is erős volt a kísértés egy palack jeges tea megvásárlására, de van egy kis bökkenő vele. Ha egy hónapig tolom a cukros üdítőket, júliusra kamionnyi hátsóm lesz, amit túrabotra támaszkodva sem fogok tudni felvonszolni a hegyre. Igaz, hogy a Dolomitokban már nyáron is üzemelnek sífelvonók, de ezeket kizárólag a japán turisták, a 80 év feletti európaiak, és a 80 kiló feletti amerikaiak veszik igénybe. (Nem kis szám ez, szép bevételt produkálnak a nyári szezonban...) Keserű és indulatos szívvel száműztem a cukrot melegből, és felmértem a vigaszági lehetőségeket. További vigasz egy hónap múlva odafenn...

Bocs. Volt még egy erős érv a palackosokkal szemben. Amikor egy hónapja megkérdeztem Mr. Hsu-t egy tajvani teaüzemben, hogy mik azok a bezsákolt törmelékek az udvaron, röviden felvázolta, hogy miután vége a szüretnek, géppel visszavágják a tőkéket, és a lenyírt ágakat az üdítőital ipar hasznosítja:(. Nos ezek a zsákok nem sok tealevelet tartalmaztak. Az pedig az arcátlanság csúcsa, amikor a marketingosztály a palack címkéjére rákanyarítja a kövér zöld tealeveleket és feltünteti a "pure green tea with antioxidants" feliratot.

Vigaszágon jó alternatívának tűnt egy illatos zöld teából kreált jégtea. Van jázmin, meg osmanthus, nézzük mit lehet kihozni az utóbbi, édesebbik keverékből. Kinézetre visszafogott, egyszerű zöld tealevelek, apró sárga virággal elegyítve. Jó, beismerem előtte megittam egy puerh-t is hogy kellően elfogadó és kreatív állapotba helyezzem magam.

Figyelj. A jó minőségű zöld tea hidegen is kiázik egy-két óra alatt. Ha pedig még éjszakára is a hűtőben hagyod majdnem olyan lesz, mint ha melegen forráznád. Ezt csináld a zöld osmanthus teával is. Bele a kannába, rá hideg ásványvíz, bőven jég, pihenés, ázás, kóstolás. A színéből is látod, hogy mikor jó. Nagyon illatos lett, nekem már túlzás volt, szinte leblokkoltam tőle. Aki szereti a hűtött rózsavizet igya, de én hiányoltam az élét az íznek. További kóstolás és homlokvakarás után a zöld-sárga gyümölcstuning mellett döntöttem. Kiwi, alma és citrom, de a citromnak csak a leve, hogy ne keseredjen meg. (UPDATE: A Réka szerint natúr volt jó..)

Most már csak nevet kellett adni a gyereknek. Be kell vallanom, ilyenkor mindig a koktélnevekhez nyúlok, imádom a sok fantázianevet, és sajnálom, hogy nem én találtam ki őket egytől-egyig. Végigpásztáztam számos koktéllapot a neten, ezek között bőven akadtak jeges teák is. Sajnálatos módon mindegyik túl vad volt az én törékenyen illatozó teámhoz. Ekkor a Réka elkezdett hallgatni egy Astrud Gilberto számot. Visszafogott cuki hang, egyszerű és klassz dalok. Hamar meg is született a név, a dalban az ipanemai lány leszambázik a tengerpartra, lazán és könnyedén lépkedve örül a kontya alatt. (Mondjuk Astrud Gilberto nem mozogja túl a számot.)

Ipanema Brazíliában egy Rio alatti partszakasz fincsi homokkal és pálmafákkal. A mostanában nagyon divatos, Gisele Bundchen brazíl modellhez kapcsolódó Ipanema flipflop is innen kapta a nevét. Nagyjából ezzel be is lőhetjük a teára és fogyasztására vonatkozó irányultságot. Ihatod azelőtt hogy flipflopban leszambázol a partra, vagy visszatérsz egy hosszú frizbizés után. Nyár van, megadod a módját a hűsítésnek. Az osmanthus minden kilégzéssel, mint természetes illatosító szökik ki a szádból.

A teát és az eszközöket megvásárolhatod a webshopban, vagy beszambázhatsz a boltba. Az Eilong kannái tökéletesen passzolnak a feladathoz.

Jó teázást és strandolást.