Gyerekek, ezen az oolongon mindig ment a vita...Mivel nagyjából eddig tartott a hiszékeny és befogadó periódusom, amikor nálam tapasztaltabb teázók értékítélete számos fajtát lesöpört az asztalról, új fejezetet nyitok a praxisban, és az első igazságtalanul mellőzött tea a Phoenix Dancong lesz, amit még az eddigieknél is elfogultabban fogok dicsérni.
A teát megszimatolni akkora élmény, mint entomológusnak rovarcsapdát üríteni a Merzse-mocsár környékén. Miközben már egy órája rágódok az illatok beazonosításával, eszembe jut, hogy az Ági illatgyűjteményének volt egy darabja, amelyik fő komponense lehet ennek a illatarzenálnak. Elő az Ági illatgyűjteményét, amely gyerek és felnőtt számára is a titkok doboza, a szaglószervek Mekkája tele illóolajokkal (kizárólag natúr), ásványokkal, bibliai idézetekkel, és egy környezeti katasztrófákat modellező szoftver demo verziójával.
Az Ági számos szakmája mellett borász és gyógynövényspecialista, a doboz tartalma tehát biztos tudással összeválogatott professzionális garnitúra, amely szigorúan természetes és nem szintetikus kotyvalék. Magyarul ami itt bergamott, az fix, hogy bergamott.
A tea drótszerű kinézetű zöldesbarna levélköteg és igen erőteljes illatfelhőt zúdít orrirányba. Leválogatom az illatmintákat, próbálok belefutni a tutiba, rózsa, kanadai fenyő, szantálfa átugorva, barack marad, narancs marad, citrusok maradnak. Bergamott erőteljes, citrusos és kicsit érces, de nagyon jellemző a teára. Majd ekkor jön az igazi nagy fogás! De hová lett az üvegcséről a felirat? Valóban nagyon üde illatról van szó, sokat van kézben, indokolt hogy lemorzsolódtak róla a betűk..:( Na de mind???? Nézem a fehér papírt tanácstalanul, hol a jó életben tudtak ilyen vacak minőségben nyomtatni. Keresek valami beégetett kódot a barna üvegen, amit megfejthetnék de semmi..
Jól gondolja, aki úgy érzi, hogy a fűszerek dominálnak, de van itt kérem virág is bőséggel, a Verbena illata például, ami egész nyáron és ősszel virágzik, a kertben, a teraszon és a teában is. Szimatoljuk a Rékával immár a főzetet, nem győzzük sorolni a felfedezett illatokat, a tea erős, telt, vaskos oolong, de a virágos jelleg is stabilan kibontakozik. Olyan pillanat ez, amikor összeráncolt homlokkal mosolyog az ember. Nem kell spórolni a szavakkal, dícsérjük az aszalt gyümölcsöket, a karamellizált sült banánt és datolyát, a virágzó fákat.
Azok közé a szerencsések közé tartozom, akik több fajtáját kóstolják a teának, és vitatkoznak, hogy a citrusos, vagy a bodzás jobb-e. Számomra a citrusos a nyerő, de a bodza-pártiak replikáznak, hogy papírforma szerint ennek bizony bodzásnak kell lenni. Ha papírformánál maradunk, a tea a guangdongi Chaoan Phoenix hegyen nevelt teakultúrák speciális szedési metódusaval szüretelt (a teáknál jó időben jó helyen kell lenni, ennnyi az egész:) növényi alkotórész. A hagyomány szerint a Song dinasztiából származó italt az arra járó megszomjazott elöljárók igen nagyra tartották.
Szintén papírforma, hogy a testes, erős oolong főzete aranyszínű, aromákban gazdag főzet, a wuji oolongokhoz képest sokkal fűszeresebb, kevésbé füstös-étcsokoládés, inkább édesebb, de lágynak semmiképpen nem nevezhető. Oké, itt vitának helye nincs, ez a gyakorlatban is így van. Az elkészítése forró, 90-95 C° vízzel, gyors, maximum 5 másodperces felöntésekkel történjen. Eképpen a teázást főtevékenységként, a teára fókuszálva kell lebonyolítani, ízekben és illatokban maximálisan elmélyedve, egyéb gondolatainkat mellőzve, átadva magunkat érzékeinknek. Hosszú teázásnak nézünk elébe, 6-7 felöntésnél ne adjuk alább. Fontos: ha erős lenne, amire minden esélyünk megvan, csökkentsük a levelek mennyiségét a kannában, de kezdhetjük eleve kisebb marékkal.
A testes teához pedig zenei aláfestésnek megkapjátok a legtestesebb, leggyönyörűbb és legviccesebb előadótól a zeneirodalom legrövidebb áriáját. Igen nagy magasságokban járunk ízben, hangban sem adhatjuk alább:) Hogy imádom én ezt..
Jó teázást Nektek!
