A dobozon olvasható felirat szerint intelligens, microcomputer által vezérelt, hőfokszabályozós szuperlényről van szó, de az intelligencia elsősorban a több száz éves múltra tekintő teakiöntés és ehhez kapcsolódó ergonómiai és funkcionális jellemzőkben nyilvánul meg, nem pedig az elektronika kifinomultságában. A hőfok kijelzés pontos, az újraforraló funkció és a túlmelegítés védelem tökéletes, az adott értékig forralhatóságot inkább hagyjuk békében és lubickoljunk a precíz kiöntés, a fedő tökéletes billenthetősége, illetve a fogantyú ergonómiai nagyszerűsége adta extrákban. A Kamjove forralókhoz képest más kannák olyan élményt nyújtanak, mintha betont öntenénk aszfaltozáshoz.

SPECIFIKÁCIÓK

• A kanna anyaga rozsdamentes acél, érezhetően robusztus, tapasztalatom szerint elnyűhetetlen edény. Az időközönként alján felgyülemlett vízkövet citromsavval tisztíthatjuk, fél kanál egy kis langyos vízzel elegendő is. 10 perces áztatást javasolok.

• A száraz forralás elleni védelmet letudhatjuk, a kanna nem fog odaégni, ettől függetlenül ne sokat próbálkozzunk üres kanna melegítésével, inkább mindig hagyjunk benne egy kis maradék vizet, ami hamar sisteregni kezd. Ezzel figyelmeztet bennünket arra, hogy nincs elég víz a kannában!

• A forralóba 1 liter víz fér, amit hihetetlenül gyorsan felmelegít, az ehhez kapcsolódó adatokat ebben a pompás táblázatban látjátok összefoglalva.

HASZNÁLAT

• A berendezést csatlakoztassuk a hálózathoz, ehhez szükségünk lesz egy átalakítóra. Legjobb, ha ki-be kapcsolható áramforrásra rakjuk, mint a képen. Ilyenkor a legegyszerűbb megoldani a használat utáni áramtalanítást, de ha nincs ilyen hosszabbító kapcsolónk, használat után az adapterbe csimpaszkodva húzzuk ki a kannát. (átalakítót adunk)

• Gyors magyarázat a gombokhoz, ezeket Básthy Anikó dekódolta. A panel baloldalán látható gombbal három funkció között válthatunk, fentről lefelé oolong tea, zöld tea és tejforralás. Mivel a kínaiak minden oolongot 100 C°-on forralnak ezért itt is ennek megfelelően adták meg az értéket. A baj ott van, hogy hiába állítjuk az eszközt zöld teás funkcióra (középső állás), ami 80 C° lenne, ezt lazán átugorja és minden vizet teljesen felforral. Ezzel a gombbal még próbálkozunk és update-eljül a leírást. Jobbkézre a piros be/ki kapcsoló gomb felül van, alatta az újraforralás funkció gombja. Ez összesen három kapcsoló. Ugye? Igen, annyi.

• Nyomunk egy piros indítást, a kontroll automatikusan a bal felső funkciót állítja be hozzá, amit zöld LED jelez. Egyelőre úgy látjuk tök értelmetlen váltogatni az oolong, zöld és tej melegítés között, mert minden esetben 100 C° a célérték, tehát hagyjuk a kezdő beállítást érvényesülni. Eddig semmi hókuszpókusz, indul a forralás.

• Ahogy felforrt a víz a kanna magától kikapcsol, de balra a zöld LED villogása mutatja, hogy ezt nem mi kontrolláltuk, úgyhogy nyomjunk neki egy piros gombot, amivel kioldjuk a funkciót, de a kanna továbbra is bekapcsolva marad (piros még világít), és a kijelző mutatja aktuálisan hány fokos a víz. Ez egyrészt kényelmes, másrészt energiatakarékos, harmadrészt szuper, mert folyamatosan látva a hőfokot nem fogjuk újraforralni a vizet ha nem muszáj, illetve csak addig utómelegítjük, amíg szükséges.

• Eljött a pillanat, hogy hátradőljünk, dönthetünk úgy, hogy nem figyelünk a forralóra, hanem bebillentjük a jobb alsó újraforralás kapcsolót, mi 90 C° környékén automatikusan újraindítja, majd ki is kapcsolja a kannát, tehát melegen tartja a vizünket.

• A végső kikapcsolás a piros gomb újbóli megnyomásával történik, ezt követően már semmi nem világít a panelen. Ha már nem használjuk a forralót, áramtalanítsuk.

• Ha valamit elbaltázunk, a kijelzőn megjelenő 888 nem a jószerencsét és nem is búcsúzást demonstrálja, ez a hibakód mutatja, hogy az intelligens berendezés elégedetlen a felhasználóval. Ez pl. olyankor fordulhat elő, ha leemeljük a kannát a talpról anélkül, hogy megállítottuk volna a piros gombbal a forralást. Ilyenkor csak enyje, alapvetően nincs következménye a dolognak.

• Nem kell félni sem a forralótól, sem a kínai cégtől, a kannát nem garázsban ragasztották össze. A mi forralóink nagyobb igénybevétel mellett is kifogástalanul működnek.

Szöveg és képek: Flying Bird Tea House, Kamjove

Jó teázást, sziasztok!

Városi legendák

Elég sok városi legenda kering a puerh tea imádói és tisztelői között, miszerint a teát több évre elássák a föld alá. Mivel alapvetően nagy híve vagyok a közösségi mendemondáknak ezt semmiképpen nem szeretném megcáfolni. Pusztán bemutatok egy helyet termekkel, kamrával és padlással, amit belélegeztem és lefotóztam nektek. Yunnan (Kína délnyugati sarka) híres egy különleges színű és illatú, megkapó ízű utóérlelt teáról, amelynek legérdekesebb vonása, hogy minél öregebb, annál finomabb és drágább. Most nézzük a „gyors érlelésű”, fermentált változatát, amely könnyebben iható és többen is szeretik. Ez a shu puerh, amelynél a több évtizedes hagyományos érlelést egy mesterségesen gerjesztett eljárással rövidítik le, ám a kor itt is hozzáad a minőséghez.

Mi végre a fermentáció?

A jó shu puerhez két dolog szükséges, minőségi alapanyag és kézben tartott fermentáció. A feldolgozás során első lépésben a puerh leveleket áthevítik majd sodorják, a szétroncsolt sejtfelületeken keresztül meginduló enzimes oxidációval a levelekben kémiai és fizikai változások sokasága megy végbe. Mindezek befolyásolják a tea ízét, illatát, a kioldódás ütemét, a tea hatásait; fokozatosan felépülnek azok a jellegzetes aromaanyagok, amelyek végső soron a tea élvezeti értékét adják. A fermentációhoz magas páratartalmú, árnyékos vagy elsötétített, ám jól szellőző, oxigéndús helyiségre van szükség. A jó alapanyag és gondos érlelés a fajtára jellemző földes és fás jegyeken túl ritka, égetett cukor, erdei gombafélék, mandula, csokoládé és dió aromákkal is kecsegtet.

Bai Wenxiang teamester érlelője

Meg kell mondjam, a legizgalmasabb dolgokat és legnagyobb trükköket nem engedte lefotózni, ezeket szóban próbálom ecsetelni. Az egész érlelő területén határtalan illat volt, amely leginkább az eső áztatta erdő szagára emlékeztetett. Jellemző, hogy az ilyen illatnak térfogata és távolsága van, ami szinte elénk vetíti a tájat és az eltelt időt. A kipárolgás a laza szövésű zsákokban öregedő teákból szállt fel, amelyek 10-20 éve ugyanazon a helyen állnak. A shu teákat úgy készítik, hogy a természetesen öregedő alapanyagot időnként meglocsolják, majd kiterítve, lassan melegedő halomban érlelik a kívánt állapot eléréséig.

Az érlelő legizgalmasabb objektuma a páraszabályozó tartály volt, egy hatalmas fémkád, múlt századi szabadulóművészek penész lepte, megfeketedett dézsája, amelynek normális ember nem ment volna közelébe sem. Wenxiang mester hosszasan méltatta a mennyezetet is, szerinte kizárólag egy délkínai trópusi fafajta anyagából készült gerendázat töltheti be a tökéletes páraszabályozó puffer egyben a bonyolult, összetett de harmonikus ízekért felelős, a tea és az egész érlelő karakterét befolyásoló tároló szerepét. Ezeket a gyengébb idegzetű európai teafogyasztókra tekintettel nem engedte lefotózni :)

Keverés, préselés és hétsütemény lepények

A shu puerht csak nagy ritkán készítik egy termőhely alapanyagából. Az érlelés során általában több terület azonos adottságú leveleit is vegyítik, amely egy adott cégre vagy teamesterre jellemző receptben nyer értelmet. Bai Wenxiang mester többet tud ennél, ő remekműveket alkot :) A fermentálóból a teát válogatni viszik, majd a száraktól és egyéb törmelékektől megtisztított alapanyagot leggyakrabban korong vagy tégla formára préselik és klimatizált helyiségben pihentetik. Ezt követően a lepényeket először papírba csomagolják, aztán hetesével gyűjtőformába rendezik, majd bambuszlevélbe göngyölik. Innen a Qi Zi Bing Cha, 七子餅茶 felirat a papíron, ami a hetesével betekert lepényekre utal.

Kinyílnak a belső szemek

A shu puerh nemcsak egy csésze koffeindús folyadék, hanem egy jó regény és gyermekkori emlékeink egybeolvasztásaként ható, az első szagemlékeinket felelevenítő, elgondolkodásra késztető, misztikus szérum. Mivel alapvetően szaglás és ízlelés útján jutottunk először információkhoz, ezek az érzékeink fejlődésünk korai szakaszában elemi élményekkel alapozták meg felfogóképességünket. Manapság gép előtt töltjük a napot, az élmény nagy részben olvasmányokon és képeken keresztül előhívott érzetekben áll össze. Ez kár. A shu puerh viszont nem képen és szavakon keresztül utaztat, hanem illatokon és ízeken át indítja el agyunk mintakereső funkcióit. A talált minta lehet erdei út, avar, vizes sziklafal, istálló, ódon ház, régi bútorok, borospince és általában olyan dolgok, amelyek kedves emlékeket idéznek. Az ilyen emlékeket én afféle kapuként képzelem el agyunk alsóbb rétegei felé, mert az elmélyült gondolkodás tulajdonképpen ezekkel a gondolatformákkal indul.

Az érés és egyéb körülmények során végbemenő kiteljesedés számtalan élményelemmel gazdagítja a puerh teát. A tea egyrészt stimuláló hatással van az idegrendszerre, ezzel párhuzamosan viszont ellazít és könnyebben áramoltat. Olyan szerencsés állapotot nyit meg, amelyben a teától serkentett elme mentesül a körülményektől, ezért egyszerre sok helyen jelen van és képes egyesíteni a rétegszférák üzenetét. A túláradó gondolatok értelmezése szellemileg és lelkileg is igen mozgékony de fókuszált, amolyan átrendezett pillanatokat eredményez.

Aki idáig olvasott, most igyon teát és rendeződjön. Szöveg és képek: Flying Bird Tea House

A yunnani tavasz

Ezt a teát Miss Wang készítette nekem először Kunmingban, ugyanis Yunnan tartományban kora tavasszal nem elsősorban zöld, hanem rügyteákat és maochat főznek. A déli felhők birodalmában friss rügyekkel éltetik a tavaszt, pontosabban a tavasz örvendezteti meg őket az első szürettel. Régebben volt már szerencsém a lepényre préselt, pueresített változathoz, de nem mozgatott meg különösebben. Finom és édes volt ugyan, ám nem éreztem benne azt a tüzes frissességet mint most, az ezüstösen zöldessárga, kicsattanó bimbók főzetében. A különleges ízhez extra látvány jár, a tea szokatlan megjelenésű, fonat formájú, apró pihékkel borított, leginkább valamilyen ízeltlábú szájszervére hajazó, tömött rügyekből áll. Bal szélen látható.

Az erdő

Szedését és feldolgozását tekintve a lehető legegyszerűbben készül, kimennek a hegyekbe, leszedik az első rügyeket a trópusi erdőkben vadon élő teafákról és napon megszárítják. A teafák természetvédelmi területen, Kína legsokszínűbb környezetében, afféle vadvilágban nőnek, innen a tea neve: Ya Bao Ye Sheng, Rügyező kincs vad tea. A teát Madárcsőrként vagy Zöld csőrként is ismerik, Que Zhi vagy Lu Zhi.  A több száz éves fákat egy évben egyszer, kizárólag kora tavasszal szüretelik szigorúan ellenőrzött minőségi és mennyiségi korlátozás mellett. A korlátozott begyűjtés biztosítja a fák tökéletes állapotának megőrzését, hiszen így kellő időt hagynak arra, hogy regenerálódjon a növény, továbbá felhalmozódjanak a levelekben a tápanyagok. Innen a telt illat, aromagazdagság és nagyon hosszú utóíz.

A szimat

Száraz szimatra is elképesztően illatgazdag, mintha gyógynövénykertben támasztanánk a falat közel a grillezőhöz. Kissé füstös, olajos aromája intenzíven virágos illatjegyekkel keveredik, azonban az egész kompozíció inkább hűvösen friss, de semmiképpen nem fülledt érzetű. Gasztromániás és borkedvelő emberekkel együtt tesztelve is mindenkin eluralkodott az élmény :) A kóstolás során némi megütközést keltett bennem a füstölt sonka illatának említése, úgyhogy én sem fogtam vissza magam és bemondtam a zöld banánt :)

A korty

Többszöri felöntésre nemhogy egyszerűsödne a kép, de illatban és ízben is egyre komplexebbé válik a főzet, az elsőtől a későbbi forrázatokig fantasztikus változatossággal nyilvánul meg. A tea több dimenzióban rétegelt, térben és időben is közelebbi és távolabbi aromákat tár fel, akárha parfümöt szagolnánk. Egy ideig óvatoskodik az ember, aztán mehetnek rá a forróbb, hosszabb felöntések, ami a kissé gyantás, alig érezhetően ammóniás, állatszerű hajlamát is kihozza. Az egész főzet egyre vadabb lesz, ízre egyértelműen édes, mellette kissé savanykás és frissítő, sodró lendületét citrusos illatanyagok adják.

Fűszerek és egzotikum

Az első benyomások után úgy érezzük mezőről mezőre lépünk, az élénk frissesség és virágos illatfelhő mellett egyre erősödő fűszeresség bontakozik ki. Az első élénk, orrjáratba felszaladó kortyok után érdemes lassítani, mert egyre mélyebb, és hosszabban tartó aromák kötik le a figyelmünket. Az ötödik forrázat után megjöttünk Ázsiába, a domináns szerepet egyértelműen a fűszeres, vaníliás, orientális aromák veszik át, amelyek egyfajta serkentő, stimuláló hatással lehetnek a kreatív gondolatokra.

Minden itt van, csak a szív kéne

Belegondolva a tea hatásaiba legjobb ha elmesélek egy esetet. Bejött egy lány valamelyik nap és kérdezte, hogy mit vigyen a barátjának verstanuláshoz. Ketten vágtuk rá egyszerre, hogy verseléshez csakis Ya Bao-t :) Többrétű, tarkabarka arcán keresztül az emberi szívet és szellemet is határon túl lendíti. Reméljük bevált nekik.

Jó teákat!

Szöveg és képek: Flying Bird Tea House

Ma sikerült megkedveltetni magunkat a Zhiju Chafang 智矩茶房 (Bölcs Tanítás) teaházban. Miután kétszer félrenyeltünk odajött egy kedves hölgy, hogy esetleg akarunk-e forró vizet inni tea helyett. Aztán elhangoztak a szokásos kérdések, hogy honnan jöttünk, miért vagyunk itt, Magyarországon angolul beszélnek-e.

Ilyenkor Anikó elmondja, hogy nekem teaboltom van, mert azt reméli, hogy ettől abbahagyják a röhögést. De itt mindenkinek van teaboltja, úgyhogy a beszélgetés továbbra is laza és kedélyes, miközben egyre több az érdeklődő arc...

Aztán jöttek további kedves emberek. Megkérdezték el tudjuk-e ovasni a bölcs tanításokat a falon, férjnél vagyunk-e, szeretnénk-e belekukkantani egy kicsit a mini TV-be, amiben épp egy szecsuáni operaelőadás ment. A TV-t egy apóka elől kapták fel, aki ettől kicsit elszomorodott, ezért hamarosan visszajuttattuk neki a készüléket.

Az itteni teaházakban a teát kétféle módon szervírozzák. Vagy söröskorsóban, vagy gaiwanban, aminek a kicsit félrebillentett teteje alól kell kiszűrcsölni a teát, ahogy azt számos kosztümös kungfu filmben is láthattuk már.

Mi is így ittuk, én itteni kedvencemet a Mengding Ganlut iszom, Anikó ragaszkodik a Bi Luo Chunhoz, mert egyszer valaki azt mondta neki, hogy még nem elég érett a Mengding Gan Lu elfogyasztására. Jó lenne, ha az illető sürgősen feloldozná ez alól, mert így nem lehet vele normálisan teázni :)

Akár korsóban, akár gaiwanban kapjuk a teát, elmaradhatatlan kellék a retro termosz, ami a múltszázadi teaház illúzióját megspékeli a későbbi világnézet olcsó és színes egyszerűségével.

 Nézzük a dobozt, hallgatjuk a dobozhangot, titokban azt remélem, hogy nekem is lesz ilyen kütyüm. Jó ez a piros szín, Kínában boldogságot és melegséget hordoz, ahogy a készülék is.

 Szinte az összes asztaltól lefotóznak bennünket, pedig ez eredetileg a mi tervünk volt. Maga a teaház Wenshu negyed egyik régi épületében foglal helyet, a teázóasztalok mellett mahjong és kártyaasztalok sora támogatja az élvezetes időtöltést. Mert ide az emberek kikapcsolódni és beszélgetni járnak, itt találkoznak a szülők a gyerekekkel, a férfiak a kollégákkal, a kínaiak a laowaiokkal.

 Szöveg és képek: Flying Bird Tea House

Leültünk este az ablakba puerhezni, hogy felszívjunk egy kis gondolatot a környezetből és egymásból. Kiválasztottuk a bőrönd legjobb teáját, amit még Kunmingban kaptunk Bai Wenxiang teamestertől. Egy teamestert úgy képzeljetek el mint egy borászt, beszerzi a megfelelő alapanyagot, ebből alkot finom italokat, nagy teákat, miközben egyfolytában mérlegeli az időjárási és egyéb feltételeket. A teamesterség egyrészt művészet, másrészt tudomány, harmadrészt várakozás. Ennek a teának a születése óta tizennyolc év telt el és megérte várni. Illatos fűszerolajra hajazó, nagyon összetett ízvilágú, simán hömpölygő, összhangzatos, hosszan édes, igazán erős, érett sheng puerh. Az ilyen teára itt azt mondják, hogy shuvá érett.

Bai Wenxiang teamester nagyot alkotott ezzel a teával, személyes gyűjteményének része. Ezen a képen büszkén áll a menyország kapujában, egy elsötétített fermentálóban az udvar hátsó végénél, a kapura felkovácsolva a bőség jele, aminek ebben a kontextusban kiemelt jelentősége van. Ez a tea is itt alakult tizenhét éve, majd négy termőhely (Lincang, Xishuangbanna, Simao és Yongde) öreg teáit keverte össze és érlelte együtt további egy évig.

Azt mondja, számára legfontosabb a teában rejlő lehetőségek felismerése. Hát mit mondjak, az eredmény leírhatatlan, szerintem nem csak az alapanyagtól lett fantasztikus a tea, de elég jól megy neki a finomhangolás is. Persze esküszik a kunmingi érlelésre, ami ugyan lassúbb, de karakteresebb ízt ad a teáknak. Ez az a hely, a bőség kapuja, Kunmingtól kicsit északra.

 A tea mélyről jövő, édes olajossága már az első forrázatnál megragadó, az egész szájban egyformán intenzív, édes élményt ad. Szépen csúszik, sima, bársonyos, mégis nagyon telt kortyban realizálódik. A négy termőterületből adódó speciális ízgazdagság remek harmóniában áll össze, az évek pedig nyomtalanul eltüntették a növényi keserűséget. Kicsit vitakozunk ázsiai gasztronómiát kutató barátnőmmel, hogy a pirított fekete szezámmagra, vagy a főtt mákra hasonlít jobban, aztán ellazulunk, hagyjuk magunkat a teának.

Tíz felöntésig erős, majd utána is a végtelenségig iható, az öreg sheng puerhekre jellemzően hosszú utóízű, utóhangjában is tömény és élvezetes levegővételt közvetítő, különlegesen finom tea. Hatását tekintve is erőteljes, szélesebb sávon menetelünk, egymást kergetik fejünkben a túlburjánzó ötletek és ki is mondott gondolatok :)

A tizenötödik forrázatnál lassan beesteledik, mi pedig szárnyakat növesztünk. Amikor rákérdeztünk pár napja, hogy lehet-e halucinogén hatása a teának, kiröhögtek bennünket. És tényleg, ez nem halucináció, tényleg javult a felfogóképességünk :) Hirtelen olyan pozitív jövőképet sikerült felvázolnunk a hozzá vezető úttal, amin már csak könnyedén végig kell menni.

Mivel az öreg sheng puerh nyitja az érzékszerveket és erősíti a szellemet nem mindegy kivel isszuk és milyen hatással vagyunk egymásra. Számunkra jó teázás volt és inspiráló beszélgetés.

Szöveg és képek: Flying Bird Tea House