A szelídebb napsugár mellé választottam olyan teát, amelyben a virágos, édes ízhez egy erőteljesen füstös-földes jelleg csatlakozik. Első  ismerkedésem a Jade Pillars (Jáde Oszlopok) teával nagy hüledezés volt, kisujjnyi tüske formája bizarr, illata zavarba ejtő volt. Volt benne valami nem odavaló, de mégis nagyon vonzó szag, ami kóstolás után teljesen a helyére került és kijelenthetem a teázás lebilincselő élménnyé kerekedett. Az egyébként édes tea szürcsölése mellett mintha szivaroztam volna. Itt teaszentem issza és szívja, na ezt képzeljetek el...

UPDATE: itt kell elnézést kérnem a szenttől és eredeti tulajdonosától, hogy már-már elbitoroltam a "Neked mekkora az ökolábnyomod?" Land Art Project részeként készült szobor fejét, amelynek csupán egyik boldog haszonélvezője lehetek.

Ennek a különleges dél-kínai fehér teának az alapját hatalmas rügyek képezik. Nagy levelű cserjék pelyhes hajtásaiból kézzel sodort, különlegesen aromás, virágosan édes fehér tea. Szokatlan bukéját a yunnani fajtákra jellemző intenzív füstös-földes árnyalat adja, ami visszafogott jázmin illattal párosul. Ez a kompozíció elsőre elég meghökkentő, mintha a ragyogó napfény és a füstös este összeolvadna a szájban. Nekem az őszi lombégetést juttatja eszembe.

A tartalmas ízből egyértelműen kitűnik a yunnani fajták testessége. Ugyan a fehér teák közé sorolják, és a virágos aroma is ezt erősíti, hatóereje és sheng puerh-szerű füstös-földes-citrusos ízvilága miatt erősen a zöld teákhoz húz. Vagy a sheng puerhekhez? További kérdőjelek és fejvakarás, az üveg csészében közben aranyló napfény bontakozik ki. Nem kell aggódni a sheng puerheknél sokkal szelídebb lesz tizedik felöntésre is.

A tea a kézzel sodort rudak oszlopszerű formájáról kapta a nevét, karakteres, füstös bukéját a serpenyőben történő hevítéses-szárítás során nyeri el. Kungfu szertartás szerint "meleg fürdő" után nagyon sokszor forrázható, 80 C ° fokos vízzel locsoljuk, rövid 10-20 másodperces felöntésekkel. Adagoljunk 4-5 teaoszlopot a kannába, és figyeljük ahogy széttolja magát a vízben. Látványosságnak sem utolsó, ahogy a rovarbábszerű pálcika megduzzad és kinyílik az óriási rügy.

Remek alkalmi tea, napi rendszerességgel azonban nem fogyasztanám. Hozzáértő társaságnak is jó elkészíteni, sokan rácsodálkoznak, az íze finom és különleges, a végén csapatmunkában tök jó elrendezéseket lehet gyártani.

Jó teázást!

Szöveg és képek: Flying Bird Tea House

Mostanában minden ismerősömet belehajszolom a zöld tea fogyasztásba..magyarázom nekik, hogy éjszakai melóhoz egy zöld, majd rá két órára egy puerh tea lefőzését követően fogjanak hozzá. Garantált a hajnali 4-5 óráig való éber állapot, ez a kombináció ugyanis a kávéval ellentétben gyors és termékeny fokozatban tartja az agyat.

Jogos volt tehát a félelmem, hogy az esti teakóstolás hosszú és agyalós éjszakát eredményez, így elővettem a Teaház című, mindössze 60 oldalas színmű alapján készült, ámde legalább egy évadnyi műsoridőt kitevő kínai TV sorozatot. Ha minden teás jelenetet megnézek kétszer, az már elég elfoglaltságot jelent reggelig. A teraszon lévő teázó "sarkot" C. Izabellának ajánlom szeretettel:)

A tesztalany ezúttal az új szedésű Taiping Hou Kui, amely a maga 10-15 cm hosszú lapított leveleivel kinézetre a legbizarrabb tea a világon. Különleges feldolgozású, a világ teapiacain kuriózumnak számító ínyencség Anhui tartományból. A méretes levelek algaszerű szövedékét szűrni nem kell, így a teás cuccok csengő-bongó hangja nem ébreszti fel a szomszédokat sem. Forrázás után egyszerűen leöntjük róla a vizet és felszippantjuk a teát.

Bár a dobozba pillantva először tanácstalan viszketegség lesz úrrá az emberen, mégis mindenkinek szívből ajánlom ezt az intenzíven illatozó, édes, prémiumkategóriás zöld teát. A fejvakarást a levelek mérete és látványa okozza, és hogy az összes teás cucc bébiméretű hozzá. Még ez a hatalmas gaiwan is, ezért inkább két kiöntőre (2-3 dl. üveg kanna) és némi lélekjelenlétre van szükség az elkészítéséhez.

A teához a csakis Anhui tartományban fellelhető Shi Da Cha nagylevelű altípus óriási új hajtásait szedik le, majd 100-110C°-on néhány percig átsütik, hogy elejét vegyék az oxidációnak. Fő termőhelye a Sárga Hegy (Huang Shan) nyugati oldalán elhelyezkedő Tai Ping prefektúra magashegyi tavát körbevevő kis falvak, köztük Hou Keng, a Majmok Falva. (Hou Kui a Majmok Királyát jelenti) A tea karakterét a nagy napi hőingadozás, az ásványi anyagokban gazdag talaj, a ködös hegyoldal árnyékos fekvése és a magas páratartalom alakítja. Egyszer szedik egy évben, a tavaszi betakarítás április utolsó és május első hetére esik.

A sütött leveleket kézzel hosszúkás, vékony oszlopokra sodorják, majd ebben a formában lelapítják és kifeszített hálók közé zárva szárítják meg. Ezzel az eljárással tökéletesen száraz, papírszerűen zizegő, zölden áttetsző, törékeny lapocskákká alakítják a teát, amelynek adagolásánál a kanalat és csipeszt nyugodtan elfelejthetjük.

A hálók közötti szárítás érdekes lenyomatát később a kiázott levelek felületén is megcsodálhatjuk.

Számomra ízletesebb az alacsony, 70 C°-os vízhőmérsékleten forrázott főzet. Az első felöntések nagyon illatos, virágos, a sütés miatt enyhén mogyoró ízű, ragyogó, halványsárga levet adnak. Később, ahogy a kilapított levelek egyre duzzadnak a tea is testesebb lesz, így aztán minden arcát és erejét megtapasztalhatjuk a főzés során.

A szárazon karakteres illat ellenére a főzet kifejezetten lágy és élvezetes, más sütött zöld teák (longjing) krémességével ellentétben itt inkább a főtt zöldségek édes ízei kerülnek felszínre és a főzet egészében véve is kicsit "karcosabb". Hatalmas, valószínűtlenül nagy levelei vannak, amik készítés közben festményszerű, látványos réteget képeznek a kannában.

Teázás után pedig jöhet a film, amelyből az alábbi jelenetet mindenképpen ajánlom. A madár régen házikedvenc volt Kínában, teaházakba, közparkokba is levitték őket sétálni. Figyeljétek a gyönyörű gaiwanokat!

Szöveg és képek: Flying Bird Tea House, Teatrekker

Július 26. és az azt követő hétvége az Anna napi bálok és búcsúk ideje. Ünnepi ebéd, mézeskalács és körhinta helyett az Annákat új teás élménnyel is gazdagíthatjuk. Iható és szép ajándék a virágzó tea, amelynek elkészítéséhez szimbolikus jelentéssel bíró virágokat, illetve ízben és színben harmonizáló teákat használnak.
A virágteák óriási bimbó formájú növénytestek, amelyeket tealevelekből és virágszirmokból kézzel varrnak össze. Gondos munkával, egyenként készülnek jellemzően jázmin, szegfű, körömvirág, liliom, krizantém vagy amaránt, illetve fehér és zöld tea felhasználásával. Kínából származik, mint a kép is mutatja.

Legyen ünnep ma, próbáljunk ki három különböző virágteát! A fura galacsinokból cirka 5-10 perc alatt kell formát öltenie a teacsokroknak. Sok meló amúgy nincs vele, de rossz nyelvek szerint ízre felejthető. Figyeljünk arra, hogy a fennkölt hatás csak tisztán csillogó kannában érhető el, és helyezzünk egy golyóbist ennek megfelelő edénybe.

Dacára annak, hogy zöld és fehér teából készült, jobban járunk ha az elkészítésnél forró, de nem lobogó, kb. 95 C°-os vizet öntünk rá. Így a tea viszonylag hamar kinyílik és nem lesz ideje megkeseredni. Pár perc múlva kibomlik a csokor, ezt követően vagy szűrjük le, vagy öntsük poharakba. A tea ne ázzon tovább a kelleténél.

Első alany a Royal Lily fantázianevű körömvirág és liliom kombináció. A fényes-narancs színű liliom királynőként trónol a halvány körömvirág ágyon. Pazar látvány, nagyon bejön. Erős illatú, cseppet sem keserű, inkább zöldségízű főzetet adott. Nem ázott sokáig, ez volt a kulcs.

Leszűrve ázott kis bokréta, de ne ijedjünk meg, öntsük le megint. Még egy infúziót mindenképpen kibír.

Másodiknak a Marigold Blossom következett. Tisztán kivehető körömvirág bújt ki a szív alakú bimbóból. Maga a virág hibátlan volt, de kicsit fakónak éreztem ezen a jeles napon, így előhalásztam egy kis üveg rózsabimbót és kiegészítettem a művet. Most ne gyertek azzal, hogy nincs otthon rózsabimbó, legyen!

A rózsától azt sem vesszük zokon, ha végső soron a csészében landol. Afrodiziákum, jöjjön aminek jönnie kell.

Utolsónak következett a Vörös Peónia. A tea közepén a felduzzadt vörös szegfű olyan volt, mintha tüzet gyújtottam volna a kannában. Kicsit lassan állt össze a virág, ezért ízre nem volt a legjobb, de látványra mindenképpen ez volt a befutó.

Ajándékozhatjuk kis dobozban, celofánban, szaténzsákban is, de leghatásosabb, ha ott helyben tálcán szolgáljuk fel. Felönthetjük kannában vagy nagyobb üveg pohárban, de 4 dl. űrtartalomnál alább ne adjuk, mert nem nyílik ki.