Kína leghíresebb zöld teáját régen kizárólag helyi előkelőségek fogyasztották. Közéleti szereplők és politikusok látogatása során számos protokollesemény kísérője volt, az elmúlt években II. Erzsébet és az amerikai elnökök is megismerhették az ízét.

Formára és ízre is egyedülálló jellemzőkkel rendelkezik: jáde zöld, édes, szelíd gesztenye-aromájú és mérsékelten pörkölt illatú, brilliáns ital. Nem mellékes, hogy a zöld teák között a leghatékonyabb antibiotikum és étrendkiegészítő.

Származási helye Longjing falu, amely Hangzhou tartományban, a Nyugati tótól nem messze fekszik. A tea állítólag a környékbeli Hupao forrás (Futó Tigris forrás, Running Tiger Spring) vizéből elkészítve a legkiválóbb, ami a vidéket szemlélve számomra hihetőnek tűnik... Érdekes, hogy ásványi anyagokban gazdag vízről beszélünk, amivel biztos vitatkoznának a lágy teavíz hívei, de szerintem az elsődleges szempont a víz íze, és utána mérhetünk bármi mást.

Előállítási folyamata munkaigényes és nagy ügyességet igényel a készítőktől, ezért nekünk is ehhez méltóan kell eljárnunk. A legjobb Dragon Well teát mindössze néhány napig szedik, amikor a hajtások épphogy megkezdik a növekedést. Kizárólag a felső rügyet csípik le az alatta lévő zsenge levéllel. Egy jó teaszedő is csak 2 kg friss levelet gyűjt össze egy nap alatt.
A leveleket szárítják, majd wokban sütik a harcművészetekhez egészen hasonló módon, hiszen a szakmunkás kb. 10-féle, évekig pontosított és begyakorolt kézmozdulattal formálja és pörköli egyenletesre a teát. Egy kezdő pörkölőnek 5 évébe kerül, mire megszokja a keze a forróságot, és elsajátítja a megfelelő mozdulatokat.

Leönthetjük gaiwanban, de újabban nagyon kedvelt a magasfalú üvegpohárban való forrázás. Ilyenkor három szakaszban készítjük. 05 dl. 70-80 C° fokos vizet öntünk a pohár alján lévő levelekre. Ekkor muszáj beleszagolni, ugyanis elkezd kigőzölni belőle a sült gesztenye édes illata, és óriási élményben lesz részünk. Utána felöntjük a poharat, és figyeljük a formás rügyek bámulatra méltó performanszát, melynek során az egész táncegyüttes kecsesen mozog és lassú, lebegő süllyedésbe kezd. UPDATE: 3dl-es üvegpohárhoz bő, háromujjas csippentés jár. Kanállal nem lehet adagolni:)

Szűrni nem kell, optimális esetben néhány perc elteltével az egész csapat a pohár alján landol, és a tetejéről leihatjuk a teát. Ha maradnának levéltöredékek a tetején, az kanállal eltávolíthatjuk, megihatjuk, és felönthetjük még kétszer.

Amikor először figyelgettem, számomra a híres Jabbawockeez formáció ugrott be. Mindenesetre a tea is olyan mint a bor, elég sok asszociációt gerjeszt belül...Mondjuk ha zöldben lennének a fiúk, még jobb lenne. Nagyjából ekkorát alakítanak a levelek a vízben:)))

Jó teázást!

Ez esetben is csak folytatni tudom a tajvani oolongok dicsőítését...a legtöbb nyugat-európai teaház már a gourmet teák közé sorolja őket, de itthon még csak most kezdtük el kóstolgatni. Nem ez volt a legdrágább teám, úgyhogy méltatlanul hanyagoltam egy ideig, aztán elkezdtük inni a Rékával, és azóta csapatépítő teánkká lépett elő. Csapatban vágtuk rá, hogy finom. Mérsékelten fermentált tea, innen a tiszta világoszöld színe és pillangószárnyszerű kecses dinamikája.

A Green Jade tavasziszellő-illata és könnyű, juharszirup íze mellett megemlítem kedvező árát, ami lehetővé teszi a folyamatos fogyasztást és napi felfrissülést akár barátokkal vagy kollégákkal megosztva is. Szép világoszöld főzetet ad illatában jácint és a tavasz hírnökei. Friss, ropogós szőlőre emlékeztető bukéja félreérthetetlenül kedves gesztus embertársaink felé, úgyhogy társasági csodaitalnak beválik. Ilyenkor az alábbi egyszerű párbeszéd zajlik le:
"- Na milyen volt?
- Finom. Örülök, hogy találkoztunk."

Egyszerű, felemelő és szép, mint ez a dal:

UPDATE: A jáde Kína iparművészetében fontos szerepet játszó, régóta megbecsült féldrágakő, főként ékszerek és dísztárgyak készülnek belőle. A legősibb áldozati edényeket és kultikus tárgyakat is ebből készítették, a szertartások bemutatásánál a császár ékszerei is megfelelő színű jádeból voltak. 1176-ban, a Sung-dinasztia korában, 100 kötetben 700 ábrával elkészítették a császári kincstár jádeból készült drágaságainak katalógusát. A jáde faragás technikája megőrizte az ősi módszereit, ma a pekingi művészek ugyanazokkal a technikákkal készítik a dísztárgyakat, mint a 3000 évvel ezelőtt élő mesterek. A jáde az erő, a szilárdság, a hatalom képviselője. Viselőjének bátorságot, higgadtságot, jó kifejezőképességet ad. Jó hatással van az anyagcserére, az izületi fájdalmakra, a termékenységre, a szívre és a vérkeringésre. Forrás: http://jadeit-asvanyok.mindenkilapja.hu/

További információk és képek erről a teáról >>

Jó teázást!

A sziget évek óta a világ félvezető hatalma, szinte minden mobiltelefon és számítógép elektronikus alkatrészei itt készülnek. A 23 milliós térség felügyeli a világ iPhone-, laptop- és GPS rendszer-gyártását. A szorgalmas és innovatív, tea-szerető tajvaniak temérdek csúcstechnológiával felvértezve, a hagyományos italt új termesztési eljárásokkal tökéletesítették, és számos különleges fajtával gazdagították a piacot.

Nevezetes taiwani oolongok

Miközben világpiaci részesedése nem versenyezhet a kínai termeléssel, Taiwan megteremtette a teakészítés Napa-völgyét, ahol a legmagasabb áron értékesíthető, egyedülálló ízű és kiváló minőségű teák készülnek. "Nagyon komolyan veszik a teakészítést" mondta Joe Simrany az USA Tea Szövetségének elnöke "az ő oolongjaik a legjobbak a világon, nálunk ezek a legelismertebb teák között szerepelnek."

"Nagy hangsúlyt fektetünk az illat, és az íz összhangjára" mondta Chen Hsuan, a Tajvani Tea Kutató-és Fejlesztő Állomás igazgatóhelyettese magashegyi oolong teát kortyolgatva, amely az egyik leghíresebb tajvani fajta.

A Maolan hegyi kutatóbázis

A kormány új létesítménye mintegy 60 kutatót foglalkoztat. A tudósok kóstoló termekben, laborokban és kísérleti kertekben finomítják a meglévő fajtákat, és új törzsek kifejlesztésén dolgoznak.

Látogatók a kutatóközpontban

Több mint 16.000 tajvani családi gazdaság termeszt teát, de az átlagos telek mérete nem több, mint két és fél hektár. A tea gazdaságok más országokban jellemzően legalább 10-szer nagyobbak, mondta Chen. A kis telkeken főleg helyi üzleteknek és külföldi ínyenceknek termeltek elsőrangú, minőségi teákat. Mivel a teaágazat nem tudott versenyezni az olcsóbb vietnámi és indonéziai teákkal, a kormány ösztönözte a termelőket a minőségi teatermelésre a jómódúbb és igényesebb fogyasztókat megcélozva.

A bejegyzés John Boudreau cikke nyomán készült. A cikk itt olvasható >>

Taiwan két nevezetessége: Yushan-Jade Mountain (3952m) és a Sun Moon Lake

Nézd meg a taiwani teákat a webshopban!

Jó teázást!

Anyukám mondogatta régen, hogy ne bánkódj kislányom, utolsókból lesznek az elsők... ezzel a teával így történt. Miközben felvázolom nektek a sikersztorit, elkortyolgatok belőle egy kannával, mert utolérhetetlen bukéjával, erdei gyümölcsös ízével és enyhe rothadásszagával rám mindig inspiráló hatással van.

A XIX sz. végén vagyunk Taiwan - Hsin Chu megyében, az északi teaültetvényeken. Trópusi nyár van, a farmerek higgadtan veszik tudomásul, hogy a friss hajtásokat szétzabálják az ilyenkor elszaporodó, teakerteket megtámadó, parányi tetvek. Ebből már nem lesz betakarítás, hiszen a silány minőség eladhatatlan a piacon.

Az egyik gazda gondol egy merészet, leszedi, megszárítja és az egészet rásózza egy angol teaügynökre. A megrágott hajtások az egész levelekkel összekeverve kissé "szokatlanul" festenek, az erjedés már rég megindult a roncsolódott felületek mentén. A tea akkora sikert arat Angliában, hogy a királynő "Keleti szépségnek" nevezi el, miközben Taiwanban a paraszt elújságolja a hírt a többieknek, akik jól szórakoznak és a "Hencegő teája" címet adják neki.

Az Oriental Beauty - Dong Fang Mei Ren - mára meghódította a világot, és számos imádót toborzott a taiwani oolongoknak. A nyári rovarinvázió levonultával a megrágott termést learatják és megszárítják. Az apró harapások által megindul a levelek oxidációja, és egy nagyon jellemző édes-savanyú ízt ad a teának. A tea annyira népszerű lett, hogy már Kínában és Indiában is próbálják hamisítani, de az ínyencek esküsznek az eredeti, taiwani élősködők által megrágott levelekre.

Gyönyörű tiszta, aranyszínű főzetet ad, kifejezetten buja, gazdag ízzel. Dús orgona és gyümölcsillata enyhe rothadásszaggal keveredik. Ellenállhatatlan, örökre beivódik az ember emlékezetébe, és kegyetlen kísértés lesz az élet hátralévő részében. A doboz alját is kikaparod, és az utolsó kortyot is elfogyasztod belőle. A lilákat szereti. Ízesíteni nem kell, hiszen olyan élvezetes, hogy kezdő teázó is elájul tőle. Beszédes szépasszonyhoz hasonló.

A webshopban megvehetitek, vagy a boltban megkóstolhatjátok, ha arra jártok. A tea nem olcsó, de mindig kaptok kedvezményeket és ajándékot is.

Jó teázást, és Boldog Kínai Újévet!

A 2006-ban készült Fearless, magyarul Félelem nélkül c. film 2007-ben elnyerte a hong kongi filmakadémia legjobb akció koreográfiáért járó fődíját. Nem is vesződnék tovább a film műfaji meghatározásával, az IMDB filmportálon 10 csillagból 7,6-tal jutalmazták a nézők, tehát mindenképpen megtekintésre érdemes alkotásról van szó.

A film Huo Yuan Jia (1869-1910) harcművészeti mester igaz történetét meséli el, akinek személyes sorsa összefonódik a Qing Dinasztia uralmát kísérő belső felkelésekkel és a kínai nép nyugati hatalmakkal vívott kereskedelmi háborúinak következtében kialakult félgyarmati alávetettségből fakadó tragikus sorsával. A Shanghai Kereskedelmi Társulat egy tornát szervez, ahol a nyugati bunyósok összemérhetik erejüket kínai ellenfeleikkel. Ki más tudna megfelelni ilyen kihívásnak, mint a megkeseredett, és népe szenvedését mélyen átérző Huo Yuan Jia, illetve az őt alakító Jet Li.

Alkalmi "párbaj" a falu főterén, középen Huo Yuan Jia

Most szeretnék rákanyarodni a filmet végigkísérő tiszteletadó teákra és teaszertartásokra, amiben igen csak bővelkedik a forgatókönyv. A korabeli kínai a teát nagyméretű gaiwanból issza harc előtt, harc után, és minden lehetséges alkalommal. A filmben egyértelműen érzékelhető a tea megbecsült szerepe a társadalomban, illetve megjelenik a tea kézbeadásának és felajánlásának tiszteletadó gesztusa. Kérlek ha megnézed a filmet, figyeld a festett kék ivóedényt is:) Számtalan jelenetet találsz majd, ahol teáznak. Nagyon izgi lesz!

Huo Yuan Jia teát visz apjának

Mit csinál a kínai harcos, ha 20 embert leradírozott? Teázik.

Ez a jelenet pedig a csúcs, amikor a torna előtt a japán harcos, Anno Tanaka teázni hívja Huo Yuan Jia-t. Bocs, hogy nem a mandarint raktam fel, de azt elég kevesen értenétek. Mondjuk én sem. A két harcos tudja, hogy kiállnak majd egymás ellen, a teázásra a küzdelem előtt kerül sor.

A beszélgetésben 2 eltérő vélemény formálódik meg mind a teával, mind a harcművészettel kapcsolatban. Tanaka szerint minden tea és harcos bizonyos szinten áll, mérhetők egymáshoz, értékelni lehet és érdemes őket. Fontosnak tartja harcos és a tea megismerését és elhelyezését egy ranglistán, ezzel egyfajta objektív tudás megszerzését.
Huo ezt nem így látja, szerinte minden teának és ellenfélnek megvan a saját ereje és karaktere, nem érdemes bekategorizálni és összemérni őket. Számára a teázás és harc önmaga mélyebb megismeréséről szól a teán, illetve az ellenfelén keresztül. Várom a további interpretációkat, tőlem egyenlőre ennyire tellett:) Nem kis gondolkodás után....

És még egy utolsó kép a küzdőteremből, egy korty két menet között.

Ennyit mára, jó teázást!